A múlt rettentő példa volt arra, hogy a kitaszítottság, az emberi gyűlöletek, a számottevő betegségek, katasztrofális végkimenetelű háborúk, világháborúk, polgári elégedetlenségek, rétegződések, politikai viszályok milyen már-már javíthatatlan helyzetbe sodorták elfelejtett, gondoskodástól megvont Világunk. Arról nem is beszélve, hogy az átlagnép az elmúlt évtizedeken, évszázadokon át csupán bábként, haszonszerzésre alkalmas eszközként szolgált egyes hatalmi ágaknak, egyes diktatórikus, vagy éppen demokratikus elképzelésnek, eszmének, hatalomképnek. Az eszközréteg a társadalom azon tág tömörülése, mely pénztelenségre, a társadalmi kitaszítottságra, az életben maradás valós, s egyben kemény küzdésére, a szegénységre, de mégis olykor a boldogságra hivatott. Ezen emberek meghatározott száma ugyan vágyik egy fényűző, gazdag, s boldog életre, de nagymértékben inkább csak jobb, céltudatos életet szeretnének élni.

Ők azok, akik egy középréteget képezhetnének a két radikális életforma között, ők azok, akik számlájukat nem hónapos késéssel szeretnék befizetni, ők azok, akik éhezés helyett szeretnének egészségesen, bőségesen táplálkozni, s ők azok, akik egy elfogadható életformában kívánják rövid életüket leélni. De ezen vágyak megvalósulása mindaddig lehetetlen, amíg lesz olyan réteg, amely saját hasznosságát helyezi előbbre, amely önhatalmúlag kihasználja az eszközréteget, s felhasználja saját céljai eléréséhez, akár magán, akár politikai célokról legyen szó. Az érdekréteg a társadalom azon szűk csoportosulása, mely az anyagiakra, a felsőbbségre, a „nemesi” hovatartozásra, a gazdagságra, de mégis sűrűn a boldogtalanságra hivatott. Ezen réteg legfőbb tulajdonságát a „többet és még többet” kifejezés jellemzi a legprecízebben, egyszóval a kapzsiság. A pénz nagyúr, ha illetéktelen, emberi kézbe kerül, hiszen dönthet az emberi élet milyensége felől, dönthet a hovatartozásunk felől, s nem utolsó sorban dönthet az életünkről. De a pénz önmagában nem egy nagyhatalom, kell egy irányító, egy vezető, egy használó, aki a pénz felett dönthet. Eldöntheti, hogy éhező embereknek segít, bajbajutott családoknak, esetleg oktatási vagy kulturális intézményeknek, vagy önmagának kaparint minden egyes fillért, s kapzsiként uralkodik szemétdombja felett. Lehetnek ők akár politikusok, akár közhivatalnokok, akár sztárok, s akár celebek is. Az a tény, miszerint ezen érdekréteg hozzááll a dolgok menetéhez, rendjéhez, úgy változtatva meg az eszközréteg életét, egy alárendeltségi problémát sodor magával, mely megbuktatja azon elvet, ami kimondja, hogy mindenki egyenlő, s mindenki az is marad.

Az eszközréteg mára beletörődött sorsába, elvesztette bizalmát azon kormányzati és politikai szervek felett, amely az elmúlt időszakban irányította életüket, vagy éppen bábuként használta fel azokat érdekük védelmében, elérésében. Olykor olyan emberek döntésétől függünk, akik nem a nép, az eszközréteg igényeit veszik figyelembe, hanem az érdekréteg kívánságát, mely több évszázaddal is visszanyúl a múltba, lásd. mindenkori arisztokrácia. Rengeteg felvetés adódhat, hogy mire jó a pénz az alapszükségleteink kielégítésén túl, mely pusztán felesleges, s olykor erkölcstelen, vagy éppen az emberiségre káros, kifejezetten veszélyes. Az érdekréteg sokszor businessel ajzószerekkel, drogokkal, alkohollal, s könyörtelenebb dolgokkal is, mint például radioaktív hulladékokkal, fegyverekkel, és sajnálatos módon emberekkel is. Ezen példák sorolhatók a gazdagság könyörtelen hátrányai közé, melyet egyedül az eszközréteg szenved, illetve szenvedhet el.

A XXI. század híres társadalmának szétszakításáról, az emberiség eltiprásáról, a könyörtelen bánásmódokról, a tolerancia elvesztéséről, a magántulajdon önkényes, mindenáron való gyarapításáról, a segítség megtagadásáról, az erkölcstelenségről, s az embertelenségről egyaránt. Világunk gyakran, még napjainkban is átél gazdasági, illetve társadalmi válságokat, de e korszakban már jellemzővé vált az erkölcsi válság is, mely minden emberre kiterjed, minden egyes személyt egyenként súlyt. Az emberiség túlment a határokon, s ebben a percben is zuhan az embertelenség feneketlen gödrében.

Írta: Nagy Dániel

Forrás: Csongrád Megye Online - www.csongradmegye.com

bt