„Nem csak ajándékot, hanem egy vállalkozó úriembernek hála egy kis pénzt is. Az én mezemet árverezték el és az ebből befolyó összeget adtuk át az intézet igazgatónőjének. A mezemre legnagyobb összeggel licitáló úrnak a helyszínen személyesen adtam át a mezemet, aki végig nagyon szimpatikusan és szerényen viselkedett, azt sem akarta, hogy a nevét nyilvánosságra hozzuk. Végig meghúzódott a háttérben, nem úgy, mint a gyerekek, akik hihetetlen szeretettel fogadtak bennünket. Vittünk nekik még egy mezt, Ferenczi Pistáét, amelyet az egész csapat aláírt, ezt bekeretezve fogják kitenni az intézet falára. Vittünk még labdákat és természetesen szaloncukrot is, aminek azonnal nekiestek a srácok. De nem sokáig tehették, mert utána fociztunk velük. Óriási élmény volt. Azt gondolom mindenki tudja, hogy a Pető Intézetben mozgássérült gyerekek vannak. Volt olyan, aki nem tudott lábra állni, neki természetesen kézzel is szabadott a labdához érni. Volt, aki mankóval a hóna alatt játszott, de így is nagyon ügyesek voltak a srácok. Hihetetlenül megható volt a szeretet, ahogy fogadtak bennünket, Kulcsár Dávid és Tóth Bence is ott voltak, ők is meghatódtak. Az ő hihetetlen akaratukat látva jön rá az ember, hogy nincs lehetetlen az életben, fantasztikus kis emberkéket ismertünk meg. Végtelenül örülök neki, hogy meg tudtuk őket lepni és ajándékozni."

Forrás: www.sportandmedia.com