- A hétfői első edzésen kaptam egy labdát, ki akartam ugrani vele, aztán találkoztam egyik csapattársammal. Először medvepuszinak tűnt, de a mozgástól nem melegedett be és nem múlt el a fájdalom, úgyhogy szóltam, hogy ki kell állnom, remélem szombatra elmúlik - mondta Marci.

- Szombaton Tatabányán vesz részt a csapat egy kispályás tornán. Készültök rá?

- Nem különösebben. Kedden és ma délelőtt edzettünk teremben, de semmi speciális gyakorlatot nem végzett a csapat, csak játék szerepelt a programban. Én egyébként szeretem a kispályás focit, mert annyival talán élvezetesebb, hogy pörgősebb, az ember többször találkozik a labdával.

- Milyen esélyekkel várjátok a tornát?

- Nem foglalkoztatnak az esélyek, nem erre készülünk, a felkészülést szolgálja. Egy jó edzésnek megfelel és ezt így kell felfogni. Természetesen szeretnénk jól szereplni, de akkor sem leszek boldogtalan, ha kevesebb sikerélmény jut.

- Presztizs?

- Nem érzek ezekben a mérkőzésekben presztiszcsatát, annak viszont örülök, hogy több régen látott ismerőssel is összefuthatok. A torna presztizse inkább abban rejlik, azt kell szem előtt tartanunk, hogy 100 éves a nagymúltú tatabányai futball, ahol olyan tehetségek fordultak meg, mint Kiprich József vagy Vincze István, szóval ennek kellene megfelelnünk.

Forrás: www.sportandmedia.com